Ismét egy új fejezettel jelentkeznék, és végre kiderül, hogy kik is lesznek pontosan az ikrek :D A következő fejezetben pedig minden meg fog változni :) ( Persze jó értelemben )
Puszi!
Carly :)
(Carlisle szemszöge)
-Biztos, hogy tudni akarjátok a nemüket?-nézett ránk kérdően Addison, amikor a következő vizsgálat sorsfordító pontjához értünk.- Nem szeretnétek, hogy meglepetés legyen?
-Mindenképpen tudni szeretnénk-vágta rá szerelmem.-Mióta megtudtuk, hogy ikrek, azóta izgatottan várunk erre a napra, úgyhogy nem lépünk vissza…
-Akkor üdvözöljétek az ifjabb Cullen ikreket!-fordította felénk a képernyőt.-Íme a kis Rosalie és a kis Jasper…
-Istenem, de gyönyörűek-csordult ki egy meghatott könnycsepp Esme arcára.- Már látszik a kis kezük, meg lábuk is, és…
-Én nem is tudom, mit mondjak-szólaltam meg végül mosolyogva.- Számomra ez az egész olyan hihetetlen…
-Pedig öt hónap múlva már nem csak egy kis képet fogtok látni róluk-kapcsolta ki a gépet.-Nemsokára ők is itt lesznek…
-Én már most azt akarom, hogy itt legyenek-sóhajtotta kedvesem.-Olyan nehéz kivárni ezt az időt.
-Már pedig muszáj-firkantott fel valamit egy papírra, majd azt az aprócska fecnit a kezünkbe adta.-Beírtalak titeket februárra.
-Ezek szerint újévi babáink lesznek-jegyeztem meg kacagva.
-Nem pont újévi, de február első heteiben majd figyeljétek a jeleket-mondta komolyan Addison.-Addig ha bármi történne, akkor azonnal gyertek be a kórházba…
-Hogy érted azt…hogy „Ha bármi baj lenne” ?-nézett rá Esme aggódva.
-Sajnos a méhed elég rossz állapotban van-magyarázta Addison.-Ez az ultrahangon is látszik, viszont a babáknak szerencsére nem okoz gondot…
-De jelent rájuk valami veszélyt?
-Egyenlőre nem úgy tűnik, mintha zavarná őket, vagy esetleg nem bírnának elférni odabent-folytatta-de amint vérzést, vagy egyéb más tünetet tapasztalsz, habozás nélkül jöjjetek be a rendelőbe!
-És tudnál valami jó módszert a probléma kiküszöbölésére?-kérdeztem érdeklődve.
-Az első és legfontosabb dolog, az a rengeteg pihenés-nézett ránk komolyan.-A másik pedig egy gyógyszer, amit gyakaran alkalmaznak a spontán vetélést szenvedett nők esetében, de azt nem ajánlom…
-Akkor marad a pihenés-sóhajtott fel kedvesem, miközben egy könnyed mozdulattal visszahajtogatta a blúzát.-És meddig dolgozhatok?
-Általában a nyolcadik hónapig meg szoktam engedni a várandós hölgyeknek a munkát, feltéve, ha nem megerőltető dologról van szó…De nálad maximum az ötödik hónapig javaslom, és az ülő munka lenne leginkább a megfelelő.
-Köszönjük, Addison! Nagyon sokat segítettél-néztem rá hálásan.
-Inkább én örülök, hogy segíthettem-húzódott arcára apró mosoly, majd egymást ölelve hagytuk el a rendelő ajtaját…
-Ezek szerint ágyban fekvő beteg lettem?-nézett rám Esme kérdően.
-Nem mondom, hogy mostantól nem kelhetsz fel, csupán egy kicsit többet kell majd pihenned, mint egy átlagos kismamának-magyaráztam.
-Még mindig hihetetlen hogy én is ebbe a kategóriába tartozom-sóhajtott fel halkan.-Kismama…
-Pedig négy hónapos terhesen már ideje lenne elhinned!-mosolyogtam.-Ugyanis öt hónap múlva már egy két gyermekes, boldog anya leszel…
-Négy apró lábacska fog majd tipegni a házunk parkettáján-csordult ki egy újabb könnycsepp a szeme sarkából.-Aztán ezek az apró lábak egyre gyorsabbak lesznek, és nemsokára már rohangálni fognak…
-Ahhoz előbb még meg kell születniük-töröltem le könnyes arcát.-Még öt hosszú hónap vár ránk a nagy napig, és csak utána kezdődik majd az igazi élet…
(Esme szemszöge)
-Szerinted mikor fognak megmozdulni?-néztem érdeklődve Carlisle-ra, miközben a kórházból hazamenet hasítottuk a milwaukee-i utcákon.
-Azok a nők, akik az első terhességüket élik meg, általában a huszadik hét körül szokták érezni a mozgolódást-magyarázta.-De mivel a te esetedben ikerterhességről van szó, ezért valószínűleg egy kicsit hamarabb fogod érezni a dolgot.
-Remélem, nem lesz semmi bajuk a helyhiány miatt-simítottam meg az immár egészen megnövekedett pocakomat.-Tudod, hogy mit mondott Addison…
-Biztos vagyok benne, hogy minden rendben lesz-mosolyogta nyugtatóan.-Tényleg van esély arra, hogy esetleg komplikációid lesznek a terhesség során, de ne aggódj! Vigyázni fogok rátok, ígérem…
-Köszönöm!-hajtottam a fejem a vállára.-Nálad jobb apát nem is kívánhattak volna a gyerekeink…
-Remélem, ők is ezt fogják mondani-kuncogta-bár tudod, hogy milyenek a gyerekek…
-Na, ne legyél már ilyen pesszimista-böktem mellkason.-A fiad és a lányod is oda lesz érted, és imádni fognak.
-Ezt honnan tudod ilyen biztosan?-vonta fel a szemöldökét.
-Mert az anyai megérzés sosem csal-húzódott arcomra széles mosoly.-Már most érzem, hogy olyan kedvesek és okosak lesznek, mint te…
-Hát nemsokára kiderül-vigyorogta.-Amint elérkezik az idő, minden meg fog változni az életünkben, és egyszeriben azon kapjuk magunkat, hogy…
-Két gyerekes család lettünk-fejeztem be a mondatát meghatottan.-Tudom, hogy az egész talán túl gyorsan történik, de…
-Egyáltalán nem történik gyorsan-hallgattatott el az ujjaival.-Én nagyon örülök, hogy ez az egész így történt , mert mindig is családra vágytam, és veled végre tényleg megkaptam…Megváltoztattad az életem…
-Még soha nem mondott nekem senki ilyen szépet-mosolyogtam a könnyeimmel küszködve.-Te vagy a legcsodásabb férfi az egész világon…
-Tudod jól, hogy bármit megtennék értetek-simította meg a hasamat.-Számomra nincs is annál fontosabb, minthogy titeket boldognak és elégedettnek lássalak...Más nem is számít...
És egy kis meglepi kép róluk :) Remélem tetszeni fog :)
Szia!
VálaszTörlésItt a vége felé már erősen küzdöttem a könnyeimmel. :) Carlisle mindig olyan szépeket tud mondani. :)
Jobb is, hogy Esmének pihennie kell, így legalább biztosabbá válik, hogy nem lesz semmi baja a babáknak. Azért az ő esetében elég nagy esély van arra, hogy komplikáció lép fel és így nem szabad kockáztatni. :/
Kíváncsi leszek, vajon hogyan fognak reagálni, ha már mocorogni fognak a babák. :)
Addison nagyon rendes, hogy ennyi mindenben segít nekik és, hogy tanácsokkal látja el őket. :)
Abban egyébként igaza van Carlisle-nak, hogy nem baj, hogy olyan gyorsan történtek a dolgok. Az ő esetükben legalábbis szerintem így a jó. :)
Alig várom a folytatást. :)
Puszi:
Winnie
U.I.: Aranyos lett a kép is! :)
Szia, Winnie! :)
VálaszTörlésÖrülök, hogy tetszett a fejezet és a kép is :)
Igen, Esme-nek sok pihenésre van szüksége, de megígérem, hogy a babáknak továbbra sem esik semmi bajuk :)
Lesznek komplikációk de nem a terhesség, hanem a szülés alatt...:/
Addison-t a lehető legrendesebbre próbálom formálni, hogy meglegyen Carlisle-éknban az a "megbízom az orvosomban" érzés :)
Náluk szerintem is így a jó, mert ha összeillenek, akkor miért ne történhetnének a dolgok gyorsabban :D
Sietek a folytatással!
Puszi!
Carly :)
Szia!
VálaszTörlésKicsi Jasper és kicsi Rosalie. Remélem nem lesz semmi baj a terhesség alatt és egészséges szép babák lesznek. A vége annyira tetszett. Carlisle olyan szépeket tud mondani :) Addison nagyon rendes nő. Alig várom a folytatást.
Puszi:) Alicebrandon
u.i: Nagyon tetszett a végén a kép és az oldalán a gyerekekről is nagyon szuper képek lettek.
Szia, Alicebrandon! :)
VálaszTörlésNem, a terhesség alatt nem lesz semmi gond, a születésüknél azonban majd adódik némi komplikáció...:/ Azonban egészségesek és épek lesznek a születésük után :)
Carlisle nagyon szépeket tud mondani, de ezt már megszokhattuk tőle :P
Örülök, hogy tetszettek a képek is :)
Puszi!
Carly :)
Szia!
VálaszTörlésNyaralni voltam, vagy tíz napig, ezért nagyon lemaradtam a történeteddel, de most behoztam.
Összefoglalva: Isteni! :)
Nagyon tetszik, amit írsz, Carlsile és Esme elképesztően édesek.
Megérdemlik a kisbabákat :)
Carlisle csak azért nem kéri meg a kezét, mert fél, hogy ez túl gyors, vagy most az a baj, hogy Esme azt hinné, hogy csak azért, mert babát vár?
Gondoltam, hogy egyszer lesznek gyerekeik, örülök, hogy így lett. A kislány pedig megjósolta :)
Szóval frisset!
És puszi,
Alice656
Szia, Alice656! :)
VálaszTörlésÖrülök, hogy sikerült behoznod a lemaradást :)
Ígérem, nemsokára lesz leánykérés, de még nem árulhatom el, hogy mikor :D
Igen, a kislány megjósolta ,még akkor is, ha akaratlanul tette :)
Igen, megérdemlik a kisbabákat, és nemsokára meg is születnek :D
Puszi!
Carly :)